A levegő befújásakor az ott lévő ék hozza rezgésbe a levegő részecskéit, tehát a sípnak ezen a végén mindig mozgási duzzadóhely lesz. A síp másik vége lehet zárt vagy nyitott. A sípba rajzolt segédvonalak a levegő részecskéinek mozgási erősségét ábrázolják. A kialakuló állóhullámban a zárt esetben mozgási csomópont, a nyitott sípnál pedig duzzadóhely jön létre ezen a végén. A fenti ábrán a zárt, az alsó ábrán pedig a nyitott sípban kialakuló állóhullámot láthatod.
|